Egyetemi Felvételik!

Az alábbiakban a Jaschik suli szobrász szakáról művészeti egyetemekre felvett növendékeink névsora olvasható!
Gratulálunk mindnyájatoknak:

2016. Bóka Bálint ------------ Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2016. Veréb Patrik ----------- Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, szobrász szak

2015. Ferenczy Dorottya -- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak

2014. Gyuk Krisztina --- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2014. Karl Fruzsina ----- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2014. Palotás Péter ----- Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, formatervező szak

2013. Némedy Gergő Máté ---- Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar, szobrász szak

2012. Becskei Andor ----- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2012. Drabik Tamás ------ Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2012. Szabó Menyhért --- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak

2011. Horváth Csörsz ---- Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar, plasztikai ábrázolás szakirány

2010. Fata Dárius -------- Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Környezetkultúra szak
2010. Istók Dániel -------- Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Környezetkultúra szak

2007. Kiss Rita -------------- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak
2007. Márkus Botond ------ Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász restaurátor szak

2006. Sánta János Botond ---- Magyar Képzőművészeti Egyetem, szobrász szak



Nem én kiáltok - költészet napi előkészületek 2016

Murai Gáborékkal ( Körösi Kulturális Központ) közös projectben vesz részt a Jaschikos szobrász szakosztály. Az idei költészet napi rendezvénysorozathoz készítünk térinstallációt. Egy a földből kitörő hatalmas óriást - papírból. Kint lesz felállítva a természetben, fák között. Az érdeklődők az óriás testrészei között sasszézhatnak majd!











Veréb Patrik újabb portréi

Patrik a Képzőre készül, izgalmas új lehetőségek után kutatva a szobrászat területén. Munkáinál többször is nyomon követhető a szándékos deformitás, vagy saját pszichikumának kivetítése munkáira.








Ezüst pénzek milliói a Parthenon padlásterében - előkészületek az idei Jaschikos project napokhoz


Az alábbiakban egy internetes forrás olvasható, a déloszi szövetség vagyonáról, melyet későbbiekben Athénban őriztek és egy szövegrészlet a Szeleukida Birodalom pénzverési szokásairól, ...mivelhogy...
A diákokkal a project napok keretében próbálom megismertetni a numizmatikai hagyományaink kezdeti időszakából fennmaradt technikai fogásokat, eljárásokat, valamint stilisztikai szempontokat. A diákoknak verőtőkét kell készíteniük - akárcsak a régi görögöknek - majd ezüst helyett agyagban veretet készítenek munkájukról. Hajrá!




Az ókori görög szerzők némelyike említést tesz arról, hogy a déloszi szövetség pénztárának pénzét az Akropoliszon őrizték, ám nem nevezik meg, hogy pontosan hol tárolták a kincseket.

Ezüst pénzek millióit őrizhették a Parthenon padlásterében - erre a következtetésre jutottak kanadai és amerikai tudósok, akik kutatási eredményeiket a kanadai ókortudományi társaság éves közgyűlésén ismertették.

Athén, amely a Kr.e. 5. században az egyik leggazdagabb és leghatalmasabb görög városállam volt, vezetője lett egy adófizető közösségnek, amelynek az volt célja, hogy megvédjék a görög területeket a perzsákkal szemben. A déloszi szövetség pénztárát Kr.e. 454-ben Athénba szállították és az ókori görög szerzők némelyike említést tesz arról, hogy a pénzérmék jelentős részét az Akropoliszon őrizték, ám nem nevezik meg, hogy pontosan hol tárolták a kincseket - olvasható a LiveScience hírportálon. 

Spencer Pope, a hamiltoni McMaster Egyetem professzora szerint a pénzek tárolására a legmegfelelőbb hely a Parthenon padlástere lehetett. Mint kifejtette, hatalmas, 50 méter hosszú és 19 méter széles terület állt a rendelkezésre, a padlástér magassága pedig a tetőgerincnél elérte a 3 métert. A szentély plafonját masszív cédrusgerendákból építették, így elbírta a hatalmas súlyt, ráadásul fennmaradt a padlástérbe vezető lépcső, amely a tudós szerint nem kultikus, hanem gyakorlati célokat szolgált. 

A Parthenon padlásterében sokmillió ezüst pénzérmét őriztek. Egy a Kr.e. 433-ból származó dokumentum szerint 3000 talentumot szállítottak az Akropoliszra. Hatalmas összegről volt szó, a korabeli legnagyobb értékű pénzérme az ezüst tetradrachma volt, amelyekből 1500 darab ért egy talentumot. Fotója fentebb látható.

"A 3000 talentum 4,5 millió tetradrachmával volt egyenértékű" - magyarázta Spencer Pope professzor, hozzátéve, hogy a pénzérmék súlya elérte a 78 tonnát. 

Az ókori szerzők arról is említést tesznek, hogy időnként az athéni pénztárban 10000 talentum is összegyűlt, így a pénzérmék összsúlya elérhette a 260 tonnát. Előfordulhatott azonban, hogy az összeg egy részét aranypénzek alkották, így értelemszerűen a pénztár súlya is lényegesen kisebb lehetett, bár a kanadai kutató ezt kevéssé tartja valószínűnek. 

"Athénban csekély számban vertek aranypénzeket, hiszen helyben voltak a gazdag ezüstbányák, amelyekről Aiszkhülosz, a tragédia atyja is említést tesz" - emelte ki Spencer Pope.






A Szeleukida Birodalom felemelkedése

Nagy Sándor halála után hadvezérei felosztották a birodalmat egymás között. Seleukos az első felosztásnál kimaradt, de ie. 320-ban Babilon satrapája lett. Halálakor ie. 281-ben országa már Asia Minor és Baktria területét is magába foglalta, szinte az összes Nagy Sándor által meghódított keleti terület az övé lett.
Ahogy az összes hadvezér, Seleukos is Nagy Sándor nevében verette pénzeit, e mellett számos új verdét nyitott. Ie. 305-től már saját nevére verette érméit, számos új típust vezetett be, amelyeken az új dinasztia népszerűsítése jelent meg.  Halála után a birodalom bár egyben maradt, számos régió önállósodott, saját pénzveréssel rendelkezett. Róma megjelenése után jelentősége folyamatosan csökkent, majd ie. 64-ben megszűnt a birodalom. Csaknem 250 éves fennállása alatt a Szeleukida Birodalom igen jelentős számú érmét bocsátott ki, amely a hellén királyságok közül talán a legváltozatosabb éremképekkel rendelkezett.



Dombormű másolatok fotó alapján a 9. évfolyam szobrászaitól

Fotó alapján dombormű másolása nem tűnik nehéz feladatnak, pedig igen is az. A pontos arányok, irányok mellett a plasztikusság kivitelezése is nehéz lehet, hisz nincs tapintható modell a növendék keze ügyében. Hát még a stílusjegyek megtartása, elcsípése, nyomon követése.








A Jaschik - Kiállítás és workshop 2016

A sulink idei kiállítása látható a képeken, illetve a kiállítással párhuzamosan megrendezett nyílt nap, amikor kreatív workshop-ok keretében az iskola után érdeklődők maguk is betekintést kaphattak és bele is kóstolhattak a Jaschikban folyó művészeti életbe.
A képek mért nem állnak jól, nem tudom, pedig többször is átforgattam őket...















Díszkút

A képeken látható kút egy utólagos párosítás eredménye, a kútfigura és a medence két külön alkotó (Némedy Gergő Máté és Anda Gábor) volt növendékeink vizsgamunkáiból maradtak ránk. Egy kiállításhoz passzítottuk öket össze a fotókon látható növendékekkel, sokat kellett a medencén retusálni illetve a girlandok (növényfűzérek) is utólag kerültek rá. A figurán csak kisebb sérülések voltak. Két képen látható, hogy próbálkoztunk valamilyen színezéssel is, de ez aztán visszatörlésre került.








Konzolok

Már régi feladat volt, de csak most találtam rá a sok fotó között, így most teszem közzé - elnézést kell kérnem az alkotóktól!
Stilizált állatfejeket kellett össze egyeztetni valamilyen geometrikus alappal, ami harmonizál a fej tömegarányaival, na meg persze formai szempontból is be tudja tölteni a feladatát, miszerint mégiscsak egy konzolról lenne szó...